Mi is juthat eszünkbe Budafokról? Naná, hogy a borok. Ha pedig a borokról beszélünk, akkor jó tudni, hogy található itt egy kis csoda, a Borváros.

A Borváros a budafoki pincerendszer része, ősi hordókkal, az ország borvidékeire jellemző házakkal, és mini panoptikummal, mely a borhoz köthető mesterségeket mutatja be.

Megtekinthető itt a szocialista rendszerben felépített, cementhordó, mely mindenre alkalmas volt, csak bor készítésére nem.

Vendéglátónkkal végigsétálva a Borvároson sok mindent megtudunk a budafoki pincerendszerről, a borokról és a hordók készítéséről is.

A Záborszky Kúria után utunk a – szintén a Záborszky családhoz tartozó – Borkatakomba étterembe vezetett.

Belépve rögtön egy pohár pálinkával és pogácsával köszöntenek az óriás szőlőprés mellett.

Továbbhaladva az étterembe hatalmas boroshordókat találunk, melyekbe be lehet ülni borozgatni, vagy akár vacsorázni is néhány főnek. Ha valaki nagyobb társasággal érkezik, számára hagyományos asztalok és székek állnak rendelkezésre.

Az étterem is a pincerendszerben van elhelyezve, így itt nyáron is kellemesen hűvös a levegő. A hangulat annál kevésbé, hiszen egész este zenés, táncos műsorokat nézhet a vacsora mellett a vendég.

Igazi bábeli hangzavar van itt, rengeteg a külföldi turista, mindenkinek az asztalán az országának zászlaja van elhelyezve.

A színpadon cigány-zenekar zenél, néptáncosok táncolnak, bevonva a táncba a vendégeket is.

Mi az egyik hordóban ültünk, így beszélgetni is nyugodtan tudtunk, ugyanakkor éreztük a forró hangulatot.

A pincérek rendkívül udvariasak, figyelnek mindenre.

Ételekből nincs nagy választék, ami van az viszont nagyon finom. Étlapot nem láttunk, szóban mondták el mit tudunk enni, ajánlva hozzá a ház saját borát. Jó választásnak bizonyult hallgatnunk a pincérre, rendkívül ízletes libamájpástétomot ettünk előételnek, majd kacsa- és malacsült következett. A pástétomhoz egy speciális üvegpohárban – melynek része volt az üveg szívószál is -, ami leginkább egy pipához hasonlított, Tokaji aszút hoztak, kenyér helyett pedig egy helyben készült édeskés bucit kaptunk. A húsok omlósak és ízletesek voltak, mennyiségük pedig igen tiszteletre méltó. A bor pedig… mit is mondhatnék róla? Kellemes, nem túl testes vörösbor, melyben egészséges mennyiségben érezhetőek a tanninok, ugyanakkor egy kellemes „ivóbor”, melyet kortyolgatva jót beszélget az ember.

A hely mindennek mondható, csak hétköznapinak nem. Óriás boroshordóban ülve borozgatni, vacsorázni nem az az élmény, amihez gyakran van szerencséje a városlakónak. Az árak ennek megfelelőek, nem olcsó a hely, de a drágától még nagyon messze van.

Kiknek ajánlom? Egyrészt édes kettesben a pároddal, egy nyári estén betérni és borozgatni Budafok egyik legjobb borát kortyolgatva, a többi vendégtől elszeparálva vacsorázni, miközben mégis érzitek a hely hangulatát. Nagyobb társaságoknak, akár rendezvények helyszíneként, különösen ha maradandó élményt szeretne valaki nyújtani, de egy ünnepi családi összejövetelhez is ideális választás.

Én azt javaslom, ha szereted a jó borokat, a pincék hangulatát és a cigányzenét, akkor ezt a helyet ne hagyd ki!